Az egészséges élethez az egyik legfontosabb összetevő a megfelelő hidratáció. Sőt, kutatások bizonyítják, hogy a magas hidratáltság összefügg a túlsúly leadásával, illetve az agyműködés hatékonyságával – tehát a tanulás, vagy a munka hatékonyságával.

De mit is jelent ez? Kezdjük az elején: egy felnőtt ember tömegének 60-65%-át folyadék teszi ki. Átlagosan napi 2,5-3 liter vizet veszítünk, amit pótolni szükséges – a szervezetben lévő folyadékok szinte minden élettani folyamatban részt vesznek - így például az emésztésben, felszívódásban, tápanyag szállításban, testszövetek felépítésében, regenerációjában, a testhőmérséklet fenntartásában, vagy a kiválasztásban. Könnyen látható tehát, hogy nagyon fontos az elvesztett víz pótlása. Ehhez a képlet egyszerű: minimum 3 liter vizet fogyassz el naponta, ennek mennyiségét pedig növeld az edzésnapokon. Fontos: ez a mennyiség a tiszta vízre vonatkozik!

A következő jelekből észrevehető, ha a szervezet nem eléggé hidratált.

• fejfájás
• hasi fájdalmak
• lábdagadás
• gyakori izomgörcsök

Sportolóknál egy másik faktorral is számolni kell: a fokozott vízveszteség fokozott ásványi anyag veszteséggel is jár. Ennek pótlására pedig prémium minőségű hipotóniás vagy izotóniás italt kell fogyasztani – ez dióhéjban annyit jelent, hogy a folyadék vagy kisebb ozmozitású („sűrűségű”), mint a szervezet saját folyadékjai, vagy azzal megegyező.

Összességében tehát fontos, hogy napi minimum 3 liter tiszta vizet fogyasszatok. Ha ezt nagyon „sótlannak” találjátok, akkor nyugodtan ízesíthetitek citrommal – óvatosan a héjával –, más gyümölccsel, vagy uborkával. Segít, ha szokássá válik, hogy minden reggel kipalackozzátok magatoknak a 3-4 liter vizet, és azt mindig kéznél tartjátok – akaratlanul is többször fogtok belekortyolni. A szokás kialakulása már csak azért is fontos, mert a hidratáció nem csak időszakosan fontos, hanem egész évben.

Vendégeimmel a Focus Studióban minden edzésciklust felméréssel kezdünk. Miért fontos ez? Egyáltalán mi haszna van ebből bárkinek? Elég, ha annyit mondok, hogy egy-egy rossz mozgásminta vagy beszűkült mozgástartomány jelentős és állandó fájdalmat okozhat, például a derék vagy a váll területén? De lássuk kicsit pontosabban.

Egyre több ember kezd tenni azért, hogy sportosabb, egészségesebb legyen. A célkeresztben a teljesítmény növelését tartva eddzenek, hogy jobbak, szebbek, erősebbek legyenek, fejlesszék a képességeiket, jobban bírják a munka nehézségeit. Ez örömteli, de fontos felhívni a figyelmet a következőkre: a rossz alapvető mozgásminták rossz ráépülő, tanult mozgásmintákat jelentenek, amik az egészséges végrehajtások és mozgások helyett torzult, kompenzált mozgásokat tanulnak meg és hajtanak végre, melynek eredménye egy láncreakció – mert a kompenzációt végző területnek nem lenne feladata az, amit kompenzál, így túlterhelődik, és sérül, ami újabb kompenzációhoz vezet… és így tovább. A felmérések ezeket a hiányosságokat tárják fel.

Stúdiónkban ezek két célt szolgálnak. Vannak a legalapvetőbb mozgások korlátozottságait feltáró szűrések, és vannak a teljesítményt mérő feladatok. Azért szükséges mind a két csoport, mert a teljesítményt fokozó edzés – komoly sérülésveszély nélkül – nem kezdhető meg az alapvető mozgások korlátozottsága mellett! Ezek a tesztek nem csak az edzésnek szabnak gátat. Sok esetben más olyan funkciótól is megfosztják az embert, amire amúgy, egészséges mozgással képes lenne – például egy a sípcsont közepe fölé érő akadály átlépése billegés nélkül, vagy térdfájdalom nélkül történő leguggolás.

A korlátozottságok két nagy csoportba sorolhatók. Jelenthetnek beszűkült mozgástartományt – például a nyújtott lábbal történő cipőkötés ellehetetlenedése - és jobb-bal oldali aránytalanságot. Ezek a hibák nagyban megnehezítik a motoros tanulást, a mozgásérzékelést, a testtudatot és a testmechanikát – egyszerűbben megfogalmazva nehézzé teszik a mozgást, az edzést, és gátolják a fejlődést. Michael Boyle, korunk egyik legjobb funkcionális trénere szerint ezutóbbi kategória a sérülések szempontjából a legveszélyesebb! Fontos tehát, hogy felfedjük ezeket a korlátozottságokat és kijavítsuk őket. Ehhez viszont olyan gyakorlatok szükségesek, melyek az ember valós mozgásbéli hibáit fedezik fel – az ízületeket és izmokat funkciójuk ellátása szerint vizsgálja.

Az egyik leghíresebb ilyen rendszer – ami a mi felméréseinknek is alapja – az FMS. Ez a teszt a funkcionális anatómia alapján közelítette meg a kérdést, ennek megfelelően pontosan azt vizsgálja, ami az ízületek és izmok funkciója szerint szükséges. Erről a tesztről megállapították, hogy előre jelzi a sérülésveszélyt, illetve egy sportoló esetében nagyszerűen lehet az adatai alapján korrigálni a teljesítményfokozó edzését.

Összességében tehát minden vendégünk első edzése egy felmérés, ami megmutatja, hogy milyen mozgáskorlátozásokkal, rossz mozgásmintákkal rendelkezik az adott vendég – ez gyakran nem is meglepő, sokszor már meglévő panasszal és fájdalommal jönnek az edzésre érkezők. A felmérés pontosan megmutatja az edzőnek, hogy mit kell kijavítania munkája során, hogy aztán biztonságosan és folyamatosan haladhasson a vendég a céljai felé, és e mellett még a napi átlagos mozgások is könnyebben, fájdalom nélkül menjenek számára.