Nemrég olvastam egy cikket, melyben arról írtak, hogy a sport nagyon jó „orvosság” az egyik leggyakoribb pszichés betegségre – a depresszióra. Azt hiszem minden sportoló és sportot kedvelő ember átélte már, ahogy a mozgás feldobta egy-egy elrontott napját, vagy megnyugtatta egy hosszú, stresszes nap után – de a depresszió nem csak egy stresszes, vagy elrontott nap, én pedig bármennyire is legjobb szívvel ajánlanám a testmozgást mindenkinek, nem vagyok pszichológus – így legjobb tudásom szerint utána olvastam a témának. Célom pedig az volt, hogy összegyűjtsek olyan mozgásformákat, melyek bizonyítottan segítségül lehetnek azok számára, akik nem érzik jól magukat mostanában, vagy sajnos depressziótól szenvednek. Szerencsére nem volt nehéz ilyeneket találni - de erről később.

Az „Effects of physical exercise on anxiety, depression, and sensitivity to stress: A unifying theory” című szakcikkben többek között azt írják, hogy a testedzés antidepresszáns és szorongás csökkentő hatású, illetve megvéd a mindennapokban minket érő stressz negatív hatásaitól. Úgy egyáltalán, kapcsolatot mutatnak a vizsgálatok a sportolási szokások és a káros stresszhatások elleni védelem között, bár még az okot pontosan nem tudják. Bárhogy is legyen, arra lehet következtetni, hogy a testmozgás növeli a védettséget a depresszió ellen. Úgy tűnik, a hatás a mozgásforma intenzitásától független – a „Benefits of Exercise for the Treatment of Depression” című írásban rámutatnak, hogy az aerob és anaerob edzések is ugyanazokat az eredményeket hozták. Ezek az eredmények pedig minden esetben arra utaltak, hogy a rendszeres sport, testmozgás növeli stressztűrő képességet, az önbecsülést, segíti az önelfogadást, reális önértékelést segít elő, magabiztossá tesz – röviden hatásosan alkalmazható a depresszióban szenvedők terápiájaként, illetve nagy szerepe van a betegség megelőzésében.

Milyen testmozgásokról bizonyították már tanulmányok, hogy hatásosak? Az alábbiakban összegzem a különböző mozgásformákat. Nem fogom túlbonyolítani, mert

a, mint fentebb írtam, nagy általánosságban minden mozgásforma segít a jobb közérzet elérése érdekében

b, a kutatások mindig támadhatók valamilyen irányból, mindig vannak felmerülő kérdéseik és hiányosságaik – viszont a témában sokkal fontosabbnak tartom, hogy valaki jól vagy jobban érzi-e magát valamitől, minthogy a kutatásokat elemezzük (ami ráadásul nem csak, hogy nem tisztem, de nem is szakterületem). Ha szaklapban megjelent, akkor azt professzorok ellenőrizték, és legalább annyit levonhatunk belőle, hogy pozitív-e, vagy negatív.

• Tánc

Egy kutatás, melyet depressziós betegek között végeztek, kimutatta, hogy a csoportos tánc foglalkozás hatásosan csökkentette a depressziót és növelte a fizikai teljesítőképességet. Nem meglepő – talán a leggyakrabban alkalmazott mozgásos terápia a mentális betegségek esetében a táncterápia.

• Jóga

A másik mozgásforma, ami nem meglepően van itt a listában. A kutatás, amit találtam, a jóga különböző ágait vizsgálta egy kalap alatt, és összességében mindről pozitív eredmények születtek, viszont emiatt felhívja a figyelmet arra, hogy a különböző nehézségű, módszerű vagy gyakorlatrendszerű edzések más-és-más emberre lehetnek jobb hatással. Csak azért írtam ezt le, hogy jóga csoportot úgy kell választani, hogy sikerélmény is legyen – egy csökkent mobilitással, feszes izomzattal rendelkező egyénnek is sikerélmény legyen a mozgás.

• Súlyemelés

Az első meglepetés, bár a fentebbiekből következtetve – a hatás a mozgásforma intenzitásától független – nem kellene meglepődni. A nagy intenzitású testedzés is csökkenti a depressziót, és közvetlen összefüggésbe hozták az erőnövekedést is a depressziós tünetek csökkenésével.

• Futás

A futásról sokaktól hallom, hogy jó stresszlevezető, ezt magam is sokszor tapasztalom. Kutatások is bizonyítják, hogy a depresszió elleni harcban is segítségre lehet – a terápiába illesztett futóedzések hatásosnak bizonyultak.

• Küzdősportok

Sokan félnek a küzdősportoktól, legtöbbször gyerekek esetében merül fel a kérdés a szülőktől – „ettől nem lesz agresszív a gyermekem?” Érthető az aggódás, de a válasz egyértelműen nem. A küzdősportok hatása – legfőképp a tradicionális keleti küzdősportoké – pont, hogy ezzel ellentétes. Nemcsak az agresszivitást csökkentik, hanem elősegítik a düh kezelését, segítik az alvásproblémák javulását, és csökkentik a depressziót.

Összességében tehát ha rossz kedved van, szürkének látod a világot, vagy túl stresszesnek érzed magad, akkor érdemes kipróbálnod azt a bizonyos mozgásformát, amit már olyan régóta szeretnél. Le szeretnéd futni megállás nélkül a szigetkört, vagy csatlakoznál a közeli táncklubhoz? Netán kipróbálnád a súlyemelést, a crossfitet, vagy elmennél öklözni egyet? Menj, iratkozz be, kezdd el! Mozogj, és úgy mozogj, amit szeretnél, amit élvezel – hidd el, segíteni fog szebben látni a világot.

Irodalom:

Benefits of Exercise for the Treatment of Depression – Egil W. Martinsen

A Review of the Effects of Martial Arts Practice on Health – Thomas W. Woodward

Comparing aerobic with nonaerobic forms of exercise in the treatment of clinical depression: A randomized trial – Egil W. Martinsen, Asle Hoffart

Effects of running or weight lifting on self-concept in clinically depressed women. - Deborah J. Ossip-Klein

A Randomized Controlled Trial of High Versus Low Intensity Weight Training Versus General Practitioner Care for Clinical Depression in Older Adults – Nalin A. Singh

Aerobic running as a treatment for moderate depression. - F. Richard Blue

The Effect of Exercise on Clinical Depression and Depression Resulting from Mental Illness: A Meta-Analysis - Lynette L. Craft

The joy dance: Specific effects of a single dance intervention on psychiatric patients with depression – Sabine C. Koch

Yoga for depression: The research evidence - Karen Pilkington

Effects of physical exercise on anxiety, depression, and sensitivity to stress: A unifying theory – Peter Salmon